Lexikonok - Intézmények
19 találat

Csehszlovákiai Magyar Társadalmi és Kulturális Egyesületek Szövetsége

Részletek

Kulturális és közművelődési ernyőszervezet a két vh. közötti években (Rimaszombat, Kassa, 1928). A szövetség feladata az volt, hogy biztosítsa a magyar pártok és a kulturális élet egyes szereplői közötti folyamatos kapcsolatot, ill. befolyást gyakoroljon a szlovákiai magyarok kulturális életére. 1928-ban szervezte meg Sziklay Ferenc szervezte meg, az ellenzéki Magyar pártok kultúrreferátusának vezetője. Alapszabályait 1931-ben hagyta jóvá a prágai belügyminisztérium. Elnöke Törköly József ügyvéd, parlamenti képviselő, főtitkára pedig Márkus László, a Gömör c. hetilap főszerkesztője volt.

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Intézmények
TelepülésRimaszombat [Rimavská Sobota] / Kassa [Košice]
SzerzőTuL - Turczel Lajos
Rövid URL
ID371985
Módosítás dátuma2019. december 17.

Egyenes Úton

Részletek

Társadalmi és kritikai lap (Rimaszombat, 1935–1936). 3 száma jelent meg Farkas István kiadásában. „A nemzeti szellemű magyar kisebbségi ifjúság társadalmi és kritikai figyelőjének” nevezte magát. Gömöri volt egyetemisták indították el Gömöri Diéta nevű „reform-mozgalmuk” keretében. A mozgalom és a lap is hamarosan megszűnt. – Szerk. Baráth László.

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Intézmények
TelepülésRimaszombat [Rimavská Sobota]
SzerzőTuL - Turczel Lajos
Rövid URL
ID495724
Módosítás dátuma2019. december 17.

Fundament Polgári Társulás

Részletek

Fundament Polgári Társulás
fundament

Regionális fejlesztő szervezet (Rimaszombat, 1997). A szervezet a Palócpress Alapítvány átregisztrálásával jött létre, hogy az alapítványban elkezdett munkát a társulási törvénynek eleget téve folytassa. A szervezet alapszabályában megfogalmazottak alapján olyan hosszú távú projekteket és programokat valósít meg, amelyek hatékonyan reagálnak a városban és a régióban lévő problémákra. Rimaszombatban 2000-től nonprofit, koordinációs és információs központot működtet, melynek szolgáltatásait főleg a régióban tevékenykedő civil szervezetek használják ki. A szervezet 2004-től a járásban működő szociális partnerség tevékenységét biztosítja háttérintézményként, 8 helyi, közösségi konzultáns segítségével. Regionális adományozóként is segíti a Rimaszombatban és a járásban tevékenykedő civil szervezeteket, a polgárok nem formális társulásait, önkormányzatokat és kistérségeket. – Vezető:  Hajdú István.

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Intézmények
TelepülésRimaszombat [Rimavská Sobota]
SzerzőNM - Nagy Myrtil
Rövid URL
ID373320
Módosítás dátuma2016. február 17.

Gömör 2.

Részletek

Politikai és társadalmi hetilap (Rimaszombat, 1921–1944). 1936-tól a Rimaszombati járás magyar közművelődési testületének hivatalos közlönye volt. A legjobb színvonalú és legstabilabb szlovákiai magyar hetilapok közé tartozott, amely nagy figyelmet szentelt a társadalmi kérdéseknek. A csehszlovákiai kisebbségpolitika kemény bírálatáért a pozsonyi Tartományi Hivatal 1934-ben hat hónapra betiltotta. Kiadója Rábely Károly– Szerk. Márkus László.

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Intézmények
TelepülésRimaszombat [Rimavská Sobota]
SzerzőTuL - Turczel Lajos
Rövid URL
ID373617
Módosítás dátuma2016. február 18.

Gömör-Kishonti Múzeum

Részletek

Az 1882-ben megrendezett nagyszabású „Gömörmegyei művészeti és régészeti kiállítás” sikere hozta létre. Első igazgatója Fábry János (1830–1907) volt. 1910 óta a múzeum Tompa Mihály téri, 1850-ben épült, eredetileg katonai laktanyaként szolgáló épületben székel. Első állandó kiállítását 1913-ban nyitotta meg. A múzeum küldetése az egykori Gömör-Kishont természetrajzának és társadalmának, valamint a szélesebb térségben élő romák anyagi és szellemi kultúrájának a dokumentálása. A jelenlegi állandó kiállítása, amely a térség természetrajzát, történetét, néprajzát (különös tekintettel a gömöri fazekasságra) mutatja be, 1979-ben készült. 1983–1988 között jelent meg a múzeum tájékoztató füzete, a Gömöri Múzeum Híradója, amely a múzeum hatáskörébe tartozó diszciplínák köréből kisebb közleményeket, híreket közölt magyar nyelven. – Vezető: Bodor Olga.

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Intézmények
TelepülésRimaszombat [Rimavská Sobota]
SzerzőLJ - Liszka József
Rövid URL
ID373626
Módosítás dátuma2016. február 18.

Gömör-Kishonti Múzeum Egyesület

Részletek

Szakmai szervezet (Rimaszombat, 1888). 1991- ben szervezte újjá B. Kovács István. Kulturális, tájékoztató és tudományos tevékenységet folytat. Fő feladata a régió múltjának kutatása, ismertetése, Gömör-Kishont és Nógrád megyék múltjainak feltárása. – Vezető: B. Kovács István.

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Intézmények
TelepülésRimaszombat [Rimavská Sobota]
SzerzőVL - Végh László
Rövid URL
ID373629
Módosítás dátuma2019. december 17.

Gömöri Hírlap

Részletek

Regionális hetilap (Rimaszombat, 1968–2012). 1989 dec.-éig Szlovákia Kommunista Pártja Járási Bizottsága és a Járási Nemzeti Bizottság adta ki. 1990-től a Rimaszombati Városi Hivatal független regionális hetilapja. – Előzményei közé tartozik a járásban a Cesta k socializmu c. járási földművesújság (1951–1960), mely A Szocializmus Felé Vezető Út címmel magyar mellékletet is közölt 2 oldalon. A korábbi Tornaljai járás földművesújságja, a Náš cieľ is jelentetett meg 2 oldalas magyar mellékletet (A Mi Célunk, 1951–1960). A közigazgatás átszervezése után a Rimaszombati járásban Budovateľ (1960–1967) címmel adtak ki újságot önálló magyar melléklettel (Építő), 4 oldalon. – Szerk. Juhász Dósa János (2007–2012).

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Intézmények
TelepülésRimaszombat [Rimavská Sobota]
SzerzőFZ - Fónod Zoltán
Rövid URL
ID373653
Módosítás dátuma2016. február 18.

Gömöri Lapok

Részletek

Társadalmi, szépirodalmi és közgazdasági hetilap (Rimaszombat, 19341935). – Szerk. Sichert Károly.

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Intézmények
FejezetIntézmények
TelepülésRimaszombat [Rimavská Sobota]
SzerzőTuL - Turczel Lajos
Rövid URL
ID373665
Módosítás dátuma2016. február 18.

Gömöri Múzeum Híradója

Részletek

Tájékoztató füzet (Rimaszombat, 1983–1988). A Gömör-Kishonti Múzeum kiadásában jelent meg. A múzeum hatáskörébe tartozó diszciplínák köréből kisebb közleményeket, híreket közölt magyar nyelven. Szlovák változata Spravodaj Gemerského múzea címmel jelent meg ugyanebben az időben. – Szerk. B. Kovács István.

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Intézmények
FejezetIntézmények
TelepülésRimaszombat [Rimavská Sobota]
SzerzőLJ - Liszka József
Rövid URL
ID373668
Módosítás dátuma2016. február 18.

Gömöri Újság

Részletek

Szépirodalmi és társadalmi hetilap (Rimaszombat, 1919. jan.– márc.). Korábban (1910–1918) is létezett. – Szerk. Győry Lajos.

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Intézmények
TelepülésRimaszombat [Rimavská Sobota]
SzerzőTuL - Turczel Lajos
Rövid URL
ID495832
Módosítás dátuma2016. február 18.

GömöriLap

Részletek

Regionális közösségi hírportál (Rimaszombat, 2012. szept.). A rimaszombati, tornaljai, rozsnyói és füleki régiók híreit, közérdekű információit jeleníti meg. A Gömöri Hírlap megszűnte után jött létre. Működtetésébe a Fundament Polgári Társulás kapcsolódik be. – Szerk. Juhász Dósa János.

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Intézmények
TelepülésRimaszombat [Rimavská Sobota]
SzerzőTK - Tóth Károly
Rövid URL
ID515253
Módosítás dátuma2016. február 18.

Gömörország

Részletek

Gömörország
A Gömörország folyóirat címoldala (FI)

Negyedévenként megjelenő honismereti, helytörténeti regionális folyóirat (Rimaszombat, 2000). Alcíme meghatározása alapján „az északi magyar peremvidék fóruma” és nagyjából a Vág vonalától a Hernádig terjedő szlovákiai magyar nyelvterület kulturális kérdéseivel foglalkozik. Cikkeket, tanulmányokat, kisebb közleményeket, továbbá híreket és könyvismertetéseket közöl. A Rimaszombat és Vidéke Polgári Társulás, a Simonyi Alapítvány és az Eurozug – Gombaszög Társulás hivatalos közlönye. – Szerk. B. Kovács István.

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Intézmények
TelepülésRimaszombat [Rimavská Sobota]
SzerzőLJ - Liszka József
Rövid URL
ID373686
Módosítás dátuma2016. február 18.

Magyar Ház 2.

Részletek

A rendszerváltást követő években a Rákóczi Szövetség kezdeményezésére számos dél-szlovákiai városban jött létre ~, amelynek célja az addig szétforgácsolódott helyi magyar kezdeményezések összefogása, egy tető alá hozása volt. A magyarországi alapítványi támogatások révén megvásárolt és felújított épületekben kapott helyet általában a Csemadok helyi szervezete, a Szövetség a Közös Célokért hálózat és több más helyi magyar szerveződés. ~ alakult Rozsnyón, Tornalján, Rimaszombatban, Losoncon, Léván, Komáromban és Vágsellyén is.

Összefogás

Részletek

Kéthetente megjelenő ref. közéleti lap (Rimaszombat, 1937. máj. 15.–dec. 25.). A szerkesztőbizottságában is tekintélyes személyiségek (Agyagossy Sándor, Csáji Pál, Gérecz Lajos, Kenessey Kálmán, Martens Alfréd, Narancsik Imre, Ónodi Zoltán, Ragályi Antal, Szilassy Béla, R. Vozáry Aladár) sorakoztak fel. Kiadójaként „a Református Összefogás mint az Egyetemes Református Egyház hivatalos szerve” volt feltüntetve. Kis Összefogás címmel gyermekmelléklete is volt. – Szerk. Varga Imre; Sörös Béla.

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Intézmények
TelepülésRimaszombat [Rimavská Sobota]
SzerzőTuL - Turczel Lajos
Rövid URL
ID501886
Módosítás dátuma2016. június 28.

Rikkancs

Részletek

A Tompa Mihály Országos Vers- és Prózamondó Verseny tájékoztatója (Rimaszombat, 2004). 2004-ben A XIII. Tompa Mihály Országos Vers- és Prózamondó Verseny alkalmi lapja. – Szerk. Bőd Titanilla és Mede Zsófia (2004).

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Intézmények
TelepülésRimaszombat [Rimavská Sobota]
SzerzőFZ - Fónod Zoltán
Rövid URL
ID511310
Módosítás dátuma2016. január 20.

Rimavölgye

Részletek

Regionális jellegű társadalmi, gazdasági és szépirodalmi hetilap (Rimaszombat, 1927–1929). – Szerk. Fráter György.

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Intézmények
TelepülésRimaszombat [Rimavská Sobota]
SzerzőTuL - Turczel Lajos
Rövid URL
ID511320
Módosítás dátuma2016. január 20.

Szlovákiai Református Keresztyén Egyház

Részletek

Az első vh. utáni trianoni békeszerződés következtében Csehszl.ba kerülő reformátusok 1920-ban kezdték megszervezni önálló egyházukat, három egyházkerületet és tíz egyházmegyét alkotva. A Dunántúli Egyházkerület élén Balogh Elemér majd Sörös Béla; a Tiszáninneni Egyházkerült élén sorrendben Pálóczi Czinke István, Péter Mihály, Idrányi Barna és Magda Sándor, a Kárpátaljai Egyházkerület élén pedig Bertók Béla állt. Az egyházkerületek legfelsőbb közös szerve az Egyetemes Konvent volt. A három egyházkerület alkotta a Csehszlovákiai Református Egyetemes Egyházat, amelynek az 1930-as népszámlálás alapján 216 ezer tagja volt. A hívek 449 magyar nyelvű, tizenkét vegyes nyelvű és harmincegy szlovák nyelvű gyülekezetbe tartoztak. A csehszlovák állam a kezdetektől fogva diszkriminatív módon viszonyult a magyar egyházként elkönyvelt ~zal szemben, s noha az egyház törvényhozó zsinata már 1923-ban megalkotta az egyház alkotmányát, azt az államhatalom az első köztársaság teljes ideje alatt nem volt hajlandó megerősíteni. A református egyház Szl.-ban 245 iskolát tartott fenn. A lelkészképzést az 1925 szept.-ében megnyílt losonci Református Teológiai Szeminárium, a tanítóképzést pedig a Komáromban 1935-től működő református tanítóképző biztosította. A két vh. közötti időszakban a Csehszlovákiai Református Egyetemes Egyház jelentős szerepet töltött be a szlovákiai magyar közéletben, lapokat adott ki, kulturális, ifjúsági, karitatív szervezeteket működtetett. Az első bécsi döntés után a szlovákiai és kárpátaljai református gyülekezetek döntő többsége visszakerült eredeti, Trianon előtti egyházmegyéjéhez. Az önálló Szl.-ban Pozsonyban, Nyitrán, Zólyomban és néhány kisebb kelet-szlovákiai településen maradt jelentősebb számú, összesen mintegy 25 ezer főnyi református, akiknek mintegy fele szlovák anyanyelvű volt. Püspökük Böszörményi Sándor majd Szabó Béla volt. A jogfosztó intézkedések évei alatt az állam a református egyház ingatlanjait államosította, iskoláit bezáratta, korábban működő egyesületeit feloszlatta, azok vagyonát pedig elkobozta. Az egyház újjászervezését az állami ellenőrzés alatt álló Csehszlovákiai Egyetemes Református Egyház Szervező Bizottsága vette kezébe, amely a korábbiak mellé három új szlovák egyházmegyét is létrehozott, az egyház vezetését pedig a csehszlovák államhoz hű személyekkel igyekezett feltölteni. A lakosságcsere-egyezmény és deportálás következtében a nemzetiségükhöz erősen ragaszkodó református gyülekezetek jelentős veszteséget szenvedtek, s a szlovákiai magyar reformátusok száma mintegy egyharmadával esett vissza. A reszlovakizáció kényszerének viszont a református vidékek jobban ellenálltak, mint a katolikus falvak. Az 1948-as kommunista fordulatot követően a református egyház is az Állami Egyházügyi Hivatal felügyelete alá került. Az egyház 1951-ben új alkotmányt kapott, az 1952-es lévai zsinat pedig új egyházmegyei beosztást alkotott meg. A közéleti mozgásterét jelentősen beszűkített református egyház háború utáni első püspökét Varga Imre személyében 1953-ban választották meg. Őt Horváth Zsigmond, Mikó Jenő, Erdélyi Géza és Fazekas László követte a püspöki hivatalban. A szocializmus évtizedei alatt Csehszl.-ban a Cseh-testvér Evangélikus Egyház prágai teológiai fakultása biztosította a református lelkészképzést. A rendszerváltás óta a ~ szabadabban fejlődhet. A 2001-es népszámlálás szerint Szl.-ban 109 735 református élt. Ma az egyháznak kilenc egyházmegyéje van: hét magyar és két szlovák. A 320 egyházközség döntő többsége a magyar határ mentén található. A Zsinati Elnökség székhelye Komárom, a Püspöki Hivatalé Rimaszombat, a lelkészképzést a Selye János Egyetem Teológiai Kara biztosítja. Intézményeiket az 1989-es változások után hozták létre, főleg nyugati testvéreik jelentős támogatásával.

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Intézmények
TelepülésKomárom [Komárno] / Rimaszombat [Rimavská Sobota]
SzerzőVL - Végh László
Rövid URL
ID380019
Módosítás dátuma2019. december 20.

Szlovákiai Református Keresztyén Egyház Tudományos Gyűjteményei

Részletek

2002 jan.-jától kezdte meg tevékenységét Rimaszombatban. Feladatának tekinti a szlovákiai reformátussággal kapcsolatos könyvek, levéltári, tárgyi és egyéb emlékek rendszeres dokumentálását, gyűjtését, megőrzését, szakszerű feldolgozását és hozzáférhetővé tételét. Négy részintézményből áll, múzeumból, levéltárból, könyvtárból és egyedi alapokból. Igazgatója: B. Kovács István (2002).

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Intézmények
TelepülésRimaszombat [Rimavská Sobota]
SzerzőLJ - Liszka József
Rövid URL
ID380022
Módosítás dátuma2019. december 20.

Tompa Mihály Országos Vers- és Prózamondó Verseny

Részletek

A Csemadokés a Csehszlovákiai Magyar Amatőr Színjátszók Társasága szervezésében 1992-től évente megvalósuló országos diák és felnőtt vers- és prózamondó verseny Rimaszombatban. A versenyt elődöntők előzik meg az egyes területi és járási körzetekben. Előzményének tekinthetők a Jókai Napok és a Duna Menti Tavasz keretében megrendezett versenyek a 60-80-es években.

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Intézmények
TelepülésRimaszombat [Rimavská Sobota]
SzerzőVL - Végh László
Rövid URL
ID380550
Módosítás dátuma2019. december 19.

19 találat